Olvastunk m�r olyan �js�gcikket, ahol azt �ll�tott�k, hogy a j� szex szebb� teszi a fogakat, meg�v a cellulitiszt�l, feszesen tartja a kebleket. Olyannal is �m�tott�k m�r az olvas�kat, hogy a szext�l csikland�sabb lesz mindenki, ugyanakkor serkenti a haj �s a k�rm�k n�veked�s�t. Vajon t�nyleg hat a szex a test m�k�d�s�re, �s ha igen, hogyan?

T�z �vet fiatal�t

Orvosi publik�ci�k tan�s�tj�k, hogy a j� szex er�s�ti az immunrendszert, �s meg�v a megf�z�st�l, valamint hogy a heti h�romszori szerelmesked�s t�z �vvel megfiatal�t mindenkit. �m ez �gy t�l egyszer� lenne. A nemi aktust ugyanis nem lehet elvonatkoztatni att�l az �lethelyzett�l, amiben lezajlik. Lehet igazs�g abban, hogy a szeretkez�s mint mozg�s sok kal�ri�t �get el, ugyanakkor fizikai teljes�tm�nyk�nt hozz�j�rul szervezet�nk term�szetes v�dekez�- rendszer�nek er�s�t�s�hez. Most tal�n a t�bbeket is �rdekl� 15 izgalmas k�rd�sre adott v�laszt id�zz�k, melyet egy n�met szexualit�ssal foglalkoz� kutat�csoport tagjait�l tudtunk meg. Meg kell azonban jegyezn�nk, hogy a feltett k�rd�seket nem lehet egy�rtelm�en igennel vagy nemmel megv�laszolni.

A szexualit�s ugyanis legintimebb jellemz�nk, legbens�bb cselekv�srendszer�nk, �gy hat�sai is szem�lyre szabottak, egy�nenk�nt elt�r�ek.

1. Szab�lyozza a n�i ciklust?

A szellemi �s �rzelmi j�l�t jelent�sen befoly�solja hormonh�ztart�sunkat. Ha a szex boldogs�got okoz, esetleg szerelemmel p�rosul, akkor a l�lek a f�lelem �s nyom�s al�l felszabad�tva val�ban befoly�solhatja a n�i nemi ciklust is. A vegetat�v idegrendszer - amelyre er�teljes hat�st gyakorolnak a pszich�s t�rt�n�sek - a hormonh�ztart�s k�zponti szab�lyoz� szerve. Ez�rt nem ritka, hogy kisebb-nagyobb pszich�s hat�sokra is �rz�kenyen reag�l �s eltol�dik a menzesz.

Gyakran egy kis k�rnyezetv�ltoz�s, m�skor a munkahelyi stressz, a partner�nkkel nem tiszt�zott konfliktus vagy az �nmagunkkal val� el�gedetlens�g elegend� ahhoz, hogy a hormonh�ztart�s �s ezzel a havi ciklus felboruljon.

Az eredm�ny: kor�bban vagy elcs�szva jelentkez� menzesz, esetleg annak id�leges, s�t tart�s kimarad�sa is lehet.

2. N�velheti a szex a megterm�keny�l�s es�ly�t?

A term�kenys�g alapvet� felt�tele a stabil hormonh�ztart�s. A szexu�lis kapcsolat ennek egyens�lyban tart�s�t el�seg�theti.

A biztons�got, szeretetet ny�jt� szerelmesked�s val�ban t�bb esetben hozz�j�rult az es�ly n�vel�s�hez.

3. Az orgazmus vezethet spont�n petesejtkil�k�d�shez?

Az emberekre vonatkoz�an m�g nem v�geztek ilyen vizsg�latokat, �m elvileg a n�k orgazmusa val�ban okozhat spont�n petesejtkil�k�d�st. Ezt t�masztj�k al� az ovul�ci�t�l t�voli id�szakban (menzesz k�rny�k�n) bek�vetkez� megterm�keny�l�sek is.

4. Elt�ntetheti a pattan�sokat?

Az �sztrog�n nev� n�i nemi hormon g�tolja, m�g a tesztoszteron (f�rfi nemi hormon) fokozza a b�r faggy�termel�s�t.

A kiel�g�tett szexu�lis �let pozit�v �let�rz�st �s stabil hormonh�ztart�st eredm�nyez, amib�l b�r�nk is profit�lhat.

5. Megs�r�lhet a m�h szeretkez�s k�zben?

A m�het t�bb apr� szalag tartja, mint egy f�szket. Ezek a szalagok mint leng�scsillap�t�k m�k�dnek, amikor a p�nisz szerelmesked�s k�zben mozog a h�velyben. Norm�lis esetben az aktus nem v�lt ki f�jdalmat, csak has�regi m�t�tek, fert�z�sek, m�h- �s h�velym�t�tek ut�n, amikor a szalagok vesztenek rugalmass�gukb�l, illetve a sz�vet eleve merevebb. De ilyenkor sem szokott a m�h megs�r�lni vagy k�l�n�sk�ppen r�zk�dni.

6. El�id�zhet k�ztiv�rz�st?

Az �gynevezett ovul�ci�s vagy k�ztiv�rz�s el�fordulhat a szexu�lis kapcsolat ut�n vagy an�lk�l is. Ugyanis a m�h ny�lkah�rty�ja ilyenkor megvastagodik, megtelik v�zzel �s v�rb�v� v�lik. A n�k mintegy 10 sz�zal�ka szex n�lk�l is v�rzik az ovul�ci� napj�n. �m az, hogy ezzel a v�rrel a meg�rett pete is t�vozik, vagy hogy a v�r a petef�szekb�l t�vozna, buta hiedelem csup�n.

A k�zti v�rz�s vagy a menzesz el�tti pecs�tel� v�rz�s a s�rgatest cs�kkent hormon�lis aktivit�s�ra utal.

7. Okozhat-e h�lyaghurutot a szex?

Ha a k�rokoz�k - t�bbnyire a b�lb�l sz�rmaz� E. coli bakt�riumok - a k�r�lbel�l 4-6 cm hossz� h�gycs�v�n feljutnak a h�lyagba �s a h�gyvezet�kbe, akkor el�id�zhetik annak gyullad�s�t.

Ez heves vizel�si ingerrel �s er�s f�jdalommal, �g� �rz�ssel j�r. A cs�kkent szexu�lis v�gy, a stressz �s a "g�rcs�ss�g" kedveznek a fert�z�s kialakul�s�nak, mert ilyenkor a h�velybemenet k�rny�k�n tal�lhat� "duzzad� sejtek", melyek a h�gycs�vet megv�den�k, nem tudnak megnagyobbodni �s az utat a k�rokoz�k el�l lez�rni.

A hideg �s az �sztrog�nhi�ny is fokozz�k a rizik�t. Megel�z�sk�nt: igyunk mindig sokat, hogy a h�gyutak alaposan �t legyenek �bl�tve. A szexu�lis kapcsolat ut�n �r�ts�k ki mindig a h�lyagot, hogy ezzel kimossuk a h�gycs�vet.

8. Okozhat elv�ltoz�sokat a szex a m�hsz�j sejtjeiben?

Szex k�zben mindig fenn�ll a vesz�lye, hogy v�rusok �s bakt�riumok ker�lnek szervezet�nkbe. A klasszikus nemi betegs�gek, mint a szifilisz vagy a tripper (gonorrea), m�r nagyon ritk�k. Manaps�g a papilloma-v�rus (HPV) �s a chlamydiafert�z�s a legvesz�lyesebb, ez ut�bbi term�ketlens�ghez is vezethet. A hosszan fenn�ll� bakteri�lis, v�rusos vagy egy�b fert�z�sek a m�hsz�j ny�lkah�rtyasejtjeinek elfajul�s�t (h�mdiszpl�zia) id�zhetik el�, amit a kenetek �rt�kel�sekor P4-es, P5-�s vagy P6-os jellel szoktak jel�lni. A h�melv�ltoz�s olykor mag�t�l elt�nik, m�skor azonban (f�leg elhanyagolt, �vek �ta fenn�ll� esetekben) gondos kezel�s ellen�re is csak nehezen vagy egy�ltal�n nem rendez�dik. A tart�s h�mk�rosod�s pedig kedvez a daganatos betegs�gek kialakul�s�nak. Ezek elker�l�se v�gett �gyelj�nk genit�li�ink tiszt�n tart�s�ra, �s lehet�leg ne cser�lj�k t�l gyakran partnereinket, mert az n�veli a kock�zatot. Tov�bb� a vesz�ly fokozottan fenn�ll a nem k�r�lmet�lt partnerekn�l, hiszen a makkot bor�t� b�rred� alatt k�nnyebben meglapulnak a k�rokoz�k.

9. Kock�zatos a menstru�ci� alatti szex?

A havi v�rz�s alkalm�val (mivel nyitott a m�hsz�j) nagyobb a fert�z�svesz�ly. �m az �vatos szerelmesked�s ellaz�thatja a n�t, �gy cs�kkenti az er�s v�rz�st �s az esetleges g�rcs�ket. Az, hogy a f�rfiak megfert�z�dn�nek a v�rt�l, nem igaz. A v�r csup�n ny�lkah�rty�b�l �s v�rtestekb�l �ll, nem "piszokb�l" �s fert�z� k�rokoz�kb�l. Term�szetesen ha eleve fenn�ll valamilyen gyullad�s (gomb�s, bakteri�lis, v�rusos), akkor a partner megbeteged�s�nek es�lye is n�, de ez nemcsak a menzesz idej�re igaz.

10. Megsz�nteti a fejf�j�st?

Att�l f�gg, milyen a szeretkez�s. A j� szex j�t tesz, a rossz nem tesz j�t. Ellaz�that, de ak�r fejf�j�st is okozhat - ez csak a partnerekt�l �s azok g�rcs�ss�g�t�l f�gg.

11. Er�s�ti a medenceizmokat?

A szex serkenti a v�rkering�st, hat�s�ra t�bb oxig�n ker�l a sz�vetekhez, �s ez jav�tja az anyagcser�t. Ebb�l profit�lnak izmaink is - �m a rendszeres medenceizom-gyakorlatok hat�sosabbak.

12. Vajon a szenved�lyes szeretkez�s kit�g�tja-e a h�velyt?

A h�vely nagyon finom, v�kony ny�lkah�rty�val van bor�tva, ami azonban k�l�n�sen elasztikus �s ny�l�kony. Hozz� hasonl�an nagy terhel�snek kitett testt�j�kunk a sz�j- �s az orr�reg. Egyik ny�lkah�rty�t sem lehet t�lny�jtani, kit�g�tani norm�l �letvitel mellett, �m kisebb, maradand� deform�l�d�st szerezhet�nk sz�l�s k�zben, vagy ha a p�niszen k�v�l a h�velybe m�s (is) ker�l.

13. Seg�t a szex a fogy�sban?

Egy aktus alatt mintegy 200 kal�ri�t �get�nk el - ilyen szempontb�l kimondottan hat�sos a szex, f�leg ha el�tte nem ett�k nagyon tele magunkat.

14. Fokozza-e a szex az infarktusvesz�lyt?

L�pcs�m�sz�sn�l vagy gyalogl�sn�l sz�v�nk 100-130-szor ver percenk�nt. Szex k�zben 1 perc alatt az �tlag sz�vver�s 117, orgazmus idej�n a pulzussz�m 150 �t�sre emelkedik. Nem mondhatjuk teh�t, hogy sz�v�nket v�di, �m k�l�n�sebb vesz�lynek sem vagyunk kit�ve. Mellkasi szor�t�s �s sz�r�s pedig t�bbnyire az aktust k�vet� nyugalmi f�zisban keletkezik. Az �gynevezett szerelmi hal�l (k�zvetlen�l orgazmus ut�n) csup�n a v�ratlan hal�lesetek 0,6 sz�zal�k�ban k�vetkezik be, �s csak a gyenge, beteg sz�v�ek k�z�tt.

15. Kaphat-e valaki spermaallergi�t a szext�l?

Spermaallergi�ja nemcsak n�knek, de f�rfiaknak is lehet: b�r nem sokan reag�lnak �gy a f�rfiak ejakul�ci�s cseppjeire. M�g azok a n�k is kaphatnak ilyen allergi�t, akik steriliz�lt partnerrel szerelmeskednek, ugyanis a panasz�rt felel�s anyagok nemcsak a sperm�ban, hanem az ejakul�tumot alkot� ond�- �s prosztatav�lad�kban is megtal�lhat�ak. Az allergi�s reakci�k ilyenkor egy�bk�nt k�nnyez�s, viszket�s, orrcsepeg�s, genit�li�k k�rny�ki b�rki�t�s form�j�ban jelentkezhetnek. Az elv�ltoz�s oka az, hogy az ejakul�ci�s v�lad�k valamelyik alkot�j�t (ez t�bbnyire egy feh�rje) a szervezet "idegenk�nt" ismeri fel, �s ez�rt ellenanyagot kezd termelni a megsemmis�t�sre. Mivel a spermaallergia az ut�dnemz�st lehetetlenn� teszi, a sterilit�s kivizsg�l�sa sor�n t�bbnyire f�ny szokott r� der�lni. Ilyenkor meg lehet pr�b�lni a sperm�val t�rt�n� "hiposzenzibiliz�l�st" (�rz�ketlenn� t�telt), vagy ha ez sem seg�t, akkor marad a mesters�ges megterm�keny�t�s.