A feltev�st miszerint a nagy mennyis�g� edz�s olyan kal�riabeviteli kompenz�ci�t ind�t be, amely megakad�lyozza a v�rhat� fogy�st, egyel�re csak nagy mennyis�g� edz�sek hat�s�nak vizsg�lata sejteti. Az �j tanulm�ny a fogy�s aktu�lis �s el�re v�rhat� m�rt�k�t k�l�nb�z� mennyis�g� edz�sprogramok eset�n kontroll�lt klinikai vizsg�latban �l� �letm�dot folytat�, t�ls�lyos illetve elh�zott (BMI: 31,7), m�r nem menstru�l� n�k k�r�ben vizsg�lta.

A vizsg�lt n�k �tlag�letkora 57,2 �v volt, �s minden r�sztvev� v�rnyom�sa 120 �s 160 Hgmm k�z� esett. A vizsg�latban term�szetesen nem vehettek r�szt olyanok, akik el�z�leg stroke-on, vagy sz�vinfarktuson estek �t, valamint azok sem, akik �ltal�nos eg�szs�g�gyi �llapotuk miatt nem edzhettek volna biztons�ggal. A kontrollcsoport tagjait - akik nem v�geztek testmozg�st - arra k�rt�k, hogy a vizsg�lat 6 h�napja alatt ne v�ltoztassanak �tkez�si szok�saikon �s megszokott aktivit�si szintj�k�n. Minden r�sztvev� l�p�ssz�ml�l� seg�ts�g�vel naponta besz�molt a megtett l�p�sek sz�m�r�l, �s egy k�rd��v kit�lt�s�vel havonta adott sz�mot eg�szs�g�gyi �llapot�nak alakul�s�r�l. A testedz�sben r�sztvev�ket h�rom csoportra osztott�k, �k 6 h�napon kereszt�l heti 72, 136 illetve 196 �r�nyi k�zepes er�ss�g� testedz�st v�geztek.

Az eredm�nyek szerint nem volt k�l�nbs�g a fogy�s v�rhat� �s val�s m�rt�k�ben azokban a n�kben, akik 72 illetve 136 �r�nyi edz�st v�geztek hetente: mindk�t csoport tests�lycs�kken�se kis m�rt�kben meg is haladta a v�rhat� mennyis�get. Ezzel szemben a 194 �r�s edz�stervet abszolv�l�k csak az el�re v�rhat� tests�lycs�kken�s mintegy fel�t �rt�k el. "Az eredm�nyeink az�rt kiemelked�en fontosak, mert a legt�bb �tmutat� a fogyni k�v�n�knak heti 200-300 perces testedz�st javasol, mi pedig bebizony�tottuk, hogy ilyen mennyis�g� testedz�s kompenz�ci�t ind�t be, aminek a k�vetkezm�nye a v�rhat� mennyis�gn�l j�val kisebb mennyis�g� fogy�s lesz" - �rj�k a kutat�k. Ismert m�r n�h�ny tanulm�ny, amely azt bizony�tja, hogy a megfigyelt kompenz�ci��rt az energiabevitel n�veked�se, nem pedig az anyagcsere megv�ltoz�sa, �s nem is az edz�seken k�v�li aktivit�s fokoz�d�sa felel�s. Ezek a kor�bbi kutat�sok azt is kimutatt�k, hogy vannak olyan egy�nek, akikben a kompenz�ci� nem indul be, az � tests�lycs�kken�s�k megfelel a v�rhat� tests�lycs�kken�snek.

A k�rd�s vizsg�lata k�l�n�sen fontos, mivel az �ltal�nos eg�szs�gmeg�rz� aj�nl�sok napi 30 perc testedz�st, m�g a tests�ly cs�kkent�s�t c�lz� edz�stervek napi 60 perc mozg�st javasolnak. Ezzel szemben ez a vizsg�lat kimutatta, hogy m�r heti 72 perc testmozg�ssal tests�lycs�kken�s �rhet� el. Ez azt mutatja, hogy t�bb kutat�sra van sz�ks�g annak a mozg�smennyis�gnek a meg�llap�t�s�ra, ami val�ban sz�ks�ges ahhoz, hogy eg�szs�ges tests�lyunkat meg�rizz�k, ugyanakkor nem elrettent� - mint ahogyan a napi 30 vagy 60 perces aj�nl�s egy �l� �letm�dhoz szokott egy�nt�l t�l nagy �letm�dv�lt�st k�vetel meg, melyet sok esetben az �rintettek pr�b�lkoz�s n�lk�l utas�tanak el. R�ad�sul sokakn�l a kompenz�ci� miatt a v�rt s�lycs�kken�s el is marad.

A heti 196 �r�t edz�k csoportj�ban a r�sztvev�k 73 sz�zal�ka mutatta a kompenz�ci� jeleit, vagyis 73 sz�zal�k tests�lya nem cs�kkent a v�rhat� m�rt�kben. Mint azt kor�bbi tanulm�nyok is kimutatt�k, vannak teh�t olyan egy�nek, akik nagyobb edz�smennyis�get is elviselnek an�lk�l, hogy energiabevitel�ket �nk�ntelen�l megemeln�k. Sz�ks�g lenne olyan m�dszerek kifejleszt�s�re, amelyekkel meg�llap�that� lenne, hogy mely egy�nek hajlamosak a kompenz�ci�ra, valamint olyan strat�gi�k kidolgoz�s�ra is, amelyekkel ez a kompenz�ci�s hajlam lek�zdhet�.

�rdekes, hogy mindh�rom testedz�st folytat� csoport tagjainak der�kb�s�ge jelent�sen cs�kkent, ez a v�ltoz�s f�ggetlen volt a tests�lycs�kken�s m�rt�k�t�l, s�t azokban is megfigyelhet� volt, akiknek tests�lya nem cs�kkent. Ez az�rt is roppant fontos megfigyel�s, mert a testmozg�s alkaform�l� hat�s�ra h�vja fel a figyelmet, ha pedig annak is tudat�ban vagyunk, hogy sok s�lyos betegs�g vezethet� vissza a hasi t�pus� elh�z�sra, tal�n m�g k�nnyebben �llunk neki egy kis mozg�snak.